Az öregebbek türelmetlenebbek és lövésük sincs a gépekhez. Az egy dolog, hogy idegesen adják elő mondandójukat, de pont viselkedésük miatt leszek én is ideges. Egy ismerősöm régebben rendszeresen járt ki házakhoz, előfordult, hogy jobbára kisebb dolgok miatt hívták, a gyerkőc vagy az unoka elállított valamit, pár perc alatt helyrehozható. Nem is kért sokat, néha csak 500 Ft-ot, de egyeseknek még ez is sok volt. De bezzeg elvárták, hogy azonnal menjen, ráadásul este 8-kor, plusz benzin.
Azonnal, most, de ha lehet még tegnapra – valahogy ez az öregebbek hozzáállása. De hol csinálják meg a gépet rögtön, ráadásul úgy, hogy ott toporognak a háttérben. Behozni a gépet nem akarják. Úgy vettem észre, hogy két csoportra bonthatóak az 50 év felettiek. Az egyik, akik ájuldoznak vagy éppen morognak, hogy mi a francért van kiírva a szerviz, ha nincs kiszállás. A másik pedig nem is a problémával kezdi, hanem nosztalgiázva belekezd egy afféle „Ismertem apádat, nagyobb volt anyádnál” sztoriba, kiderül, hogy gyakran dumáltak anno. És akkor 1-2 perc múlva kiderül, hogy a logikájuk szerint nekem épp ezért kellene elmenni hozzájuk a gépükért.
Most sem igazán vágom, hogy miért nem jó, ha behozzák és itt hagyják a masinájukat. Majd Skype-olnak 2 nap nap múlva a gyerekükkel. Nem, nekik ott kell állni, hogy lássák, hogy csinálják a cuccukat. Érteni nem értenek hozzá, ez tény. De kb ahhoz tudnám hasonlítani, amikor kijönnek az E-Ontól leolvasni az órát. Ott állok én is, de valójában csinálhatnak vele bármit, mert kurvára nem értek hozzá. És egyúttal látom, hogy nekik sem tetszik, hogy ott álldogálok a háttérben.
Ja, meg ugye az ár. A "megadok bármit kategória" úgy annyit jelent, hogy legyen 1000 Ft alatt. De aztán meg jönnek, hogy már két zugszerelő is kinn volt náluk, de a baj újra előjön, ők viszont akkor sem hozzák a gépüket. Majd újra felhívják "Bélát", hogy menjen és nézzen rá a cuccra. Nem tanulnak a hibáikból.
