A bolthoz úgy 10 lépest kell megtenni a kaputól. De van kinn tábla, a bejárat felett virít, hogy mi is van itt. Egyszer látom, hogy valaki nagyon vakarja a fejét kinn az utcán és nézi a táblát. Elindulok kifelé, erre a fickó arrébb lép és bemegy a szomszéd virágboltba. Aminek a bejáratához szintén lépni kell pár lépést a kapuból. A jóember erősen mered be az üzletbe, mert a virágos akkor zárva volt, viszont pár méterrel arrébb ott a szomszéd ajtaja. Szóval inkább benyitott azon az ajtón, majd egy perc múlva kijön, meglát és megkérdezi, hogy hol van a számítógépes üzlet. Miután megmutattam neki elcsodálkozott: „Soha nem gondoltam volna, hogy itt van.”
Nyilván kellene még egy villódzó nyíl, mert a táblák manapság már nem segítenek.
Ennél már csak az a jobb, amikor konkrétan az ajtó előtt áll meg az öregúr és felfelé nézve köszönget, meg hallóhallózik.
