Munkamámor

Öreg házaspár behozza gépét, XP-t szeretne feltelepíttetni. Rendben. Kész, boldogan elviszik, végre tudnának Skypolni a távol lévő gyerekükkel. Hamarosan visszajön a férj, hogy menjek már és dugjam össze a gépet. Végül is, miért ne? Elvisz, visszahoz, a feladat meg 2-3 perc. Erre a helyszínen kiderül, hogy összedugták a masinát, csak nem tudnak csatlakozni a netre. A probléma: nem tudják a jelszót. Én anno az isdn korszakban csatlakoztam jelszóval a netre, de itt még ez van. Elkezdtek pattogni, toporzékolni, hogy mondjam meg a jelszavukat. Én vagy bárki más honnan a tökömből tudnám? Mondtam, hogy hívjuk fel az ügyfélszolgálatot, a vonal túlsó felén szerencsére egy segítőkész ember ült, szóval meglett a jelszavuk. Aztán meg pattogott a néni, hogy hol a Skype a gépről? Kérte? Nem, csak egy-két program került fel a telepítés után. Még türelmes voltam, szóval elkezdtem telepíteni a Skype-ot, de ekkor rábökött a Total Commanderre, hogy ezt ő nem kérte, nem is látott ilyet és egyáltalán mi az. Na ekkor elköszöntem. De a legnagyobb baj, hogy bármit is mondtam az örökkévalóságnak tűnő idő alatt, ők azzal nem értettek egyet, mert az nem úgy van és jobban tudják. Tudálékos, toporzékolós alakok, atomot, atomot a bestiákra.